Ha ez a depresszív hangulat, levertség 2 hétnél tovább áll fent, és mellette más tünetek is megjelennek (pl.: alvászavar, csökkent gondolkodási, koncentrálási képesség, értéktelenség érzése…stb.) abban az esetben már beszélhetünk depressziós epizódról. A depresszió mind a külföldi, mind a hazai felmérések szerint a leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes, amely jelentősen rontja az életminőséget, gyakran társul szorongással, alvászavarokkal, alkohol- és drogfüggőséggel, illetve bizonyos szomatikus kórképekkel is.
Hogyan befolyásolhatja ez az állapot a kutyával való kapcsolatunkat?
Ma már tudjuk, hogy kutyáink képesek letükrözni érzelmi állapotunkat és arousal szintünket. Ennek leggyakoribb példája pedig éppen a stresszreakció szinkronizációja. Egyedek között eltérő lehet az érzelmek letükrözésére való érzékenység, illetve szuka kutyák esetében erősebb stresszhormon-szinkronizációs hajlamot találtak.
Tehát azt már tudjuk, hogy kutyáink nemcsak észlelik a szorongásunkat és negatív érzelmi állapotainkat, hanem le is reagálják azokat. Azonban az, hogy hogyan teszik, minden egyed esetében nagyon eltérő tud lenni. A kutya-gazda kapcsolat, a gazda és a kutya személyisége, a kutya neme és környezeti tényezők (pl.: együtt töltött idő mennyisége) mind befolyásolják ezt a viselkedési reakciót. Egyes kutyák ilyenkor a fizikai közelséget keresik, más kutyák esetleg egy játékot ajánlanak fel.
Ezen viselkedéses reakciók motivációs hajtóereje nem egyértelmű, egyes feltételezések szerint a kutya a saját, – a stresszreakció szinkronizációja miatt kialakult – szorongását szeretné enyhíteni. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a felajánlott viselkedés egyszerűen megerősítést kapott, és így tanult reakcióvá vált. Ugyanakkor az is lehetséges reakció a kutya részéről, hogy a gazda állapota olyan terhes számára, hogy inkább elvonul és passzív marad.
A legfontosabb, amire egy lelkileg megterhelőbb időszakban oda kell figyelnünk, hogy milyen elvárásokat támasztunk magunk és a kutyánk felé. Ha jobban belegondolunk, nem csak mi érezhetjük úgy, hogy felfordult a világ, hanem a kutyánk is hasonlóan érezhet. Előfordulhat, hogy az új helyzetben számunkra nem megszokott módon reagál, esetleg ingerlékenyebb vagy reaktívabb lesz, de az is lehetséges, hogy visszahúzódóvá válik. Érdemes a kutyánk viselkedését szemmel követni, megfigyelni, hogy miként reagál a különböző érzelmi állapotainkra. Ne állítsunk magunk és kutyánk elé még nagyobb akadályokat, hanem próbáljuk meg az adott állapotunkkal összhangba hozni az elvárásainkat; ha úgy érezzük, hogy nehezebb napunk van, akkor inkább csak egy olyan könnyedebb sétára vigyük el kedvencünket, ami mindkettőnk számára nehézség nélkül teljesíthető.
Természetesen fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő fizikai és mentális fárasztást kutyánk számára, de hogyha nem tudunk stabil, határozott családfőként jelen lenni, akkor akár könnyen negatív tapasztalatokat is gyűjthetünk. Válasszuk inkább ilyenkor az alternatív fárasztási lehetőségeket, mint például szimatszőnyeg, kong, intelligencia-játékok, lick mat…stb. Ezek mellé becsempészhetünk olyan engedelmességi feladatokat is, amelyeket a kutya magabiztosan és örömmel tud már végezni és saját magunk számára sem jelent nehézséget. Kerüljük azokat a helyzeteket, amikről tudjuk, hogy konfliktust fognak szülni, hiszen most lehet, hogy kevésbé vagyunk olyan állapotban, hogy megfelelő támogatást tudjunk nyújtani a kutyának. Inkább a biztonságosan tudott dolgokra helyezzük a hangsúlyt, ami egy kis nyugalmat és magabiztosságot tud visszaadni mindkettőnknek.
A kutyánk simogatása, a fizikai közelség mindkettőnk számára pozitív hatású, hiszen boldogsághormonokat szabadít fel, így ha jól esik, csak nyugodtan bújjunk össze kedvencünkkel. A közös játék szintén mindkettőnk számára pozitív hatással lehet, ugyanúgy boldogsághormonokat szabadít fel, mint a fizikai közelség, illetve a mozgás segít kimozdítani a depresszió okozta levertségből, motoros gátoltságból.
Ha úgy érezzük, hogy nem megy ezeknek az alapvető szükségleteknek a biztosítása, akkor mindenképp kérjünk segítséget szakembertől, mind magunk, mind a kutyánk számára, hogy mindketten megfelelő megtartó erővel vészeljük át az időszakot.
É𝐫𝐳𝐞𝐥𝐦𝐢𝐥𝐞𝐠 𝐦𝐞𝐠𝐭𝐞𝐫𝐡𝐞𝐥ő é𝐥𝐞𝐭𝐬𝐳𝐚𝐤𝐚𝐬𝐳𝐛𝐚𝐧 𝐢𝐬 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐨𝐝𝐚𝐟𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐧ü𝐧𝐤 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐲𝐚-𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚 𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐚𝐭𝐫𝐚. 𝐀𝐳 𝐞𝐥𝐯á𝐫á𝐬𝐚𝐢𝐧𝐤𝐚𝐭 𝐢𝐠𝐚𝐳í𝐭𝐬𝐮𝐤 𝐚𝐳 á𝐥𝐥𝐚𝐩𝐨𝐭𝐮𝐧𝐤𝐧𝐚𝐤 𝐦𝐞𝐠𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥ő𝐞𝐧. 𝐇𝐨𝐠𝐲𝐡𝐚 𝐣𝐞𝐥𝐞𝐧𝐭ő𝐬 𝐯á𝐥𝐭𝐨𝐳á𝐬𝐭 𝐯𝐞𝐬𝐳ü𝐧𝐤 é𝐬𝐳𝐫𝐞 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐲𝐚 𝐯𝐢𝐬𝐞𝐥𝐤𝐞𝐝é𝐬é𝐧, 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐜𝐬𝐚𝐤 ú𝐠𝐲 é𝐫𝐞𝐳𝐳ü𝐤, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐭á𝐦𝐨𝐠𝐚𝐭á𝐬𝐫𝐚 𝐯𝐚𝐧 𝐬𝐳ü𝐤𝐬é𝐠ü𝐧𝐤, 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧𝐤é𝐩𝐩𝐞𝐧 𝐤é𝐫𝐣ü𝐤 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫 𝐬𝐞𝐠í𝐭𝐬é𝐠é𝐭.
Forrás
APA. (2016). DSM-5 diagnosztikai klasszifikációs rendszer. Budapest: Oriold és Társai
Bence, M., Kubinyi, E., Rónai, Zs., Sasvári-Székely, M. (2015). Az oxitocinrendszer és a szociális viselkedés kapcsolata. A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. 2015/1, 51-56
Katayama, M., Kubo, T., Yamakawa, T., Fujiwara, K., Nomoto, K., Ikeda, K., … Kikusui, T. (2019). Emotional Contagion From Humans to Dogs Is Facilitated by Duration of Ownership. Frontiers in Psychology, 10.
Miklósi B. (2021). Útikalauz gazdáknak. Budapest: Pannónia Nyomda Kft
Miklósi B. (2021). A kölyöknevelés művészete. Avagy hogyan éld túl a kölyökkort. Budapest: Pannónia Nyomda Kft
Péter, T., Lilla, S., Klaudia, D., László, K., & Márta, N. (2009). A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban. Semmelweis Egyetem: Összefoglaló referátumok, 150. évfolyam, 36. szám, 1684–169
Sundman, A. S., Van Poucke, E., Holm, A. C. S., Faresjö, Å., Theodorsson, E., Jensen, P., & Roth, L. S. (2019). Long-term stress levels are synchronized in dogs and their owners. Scientific reports, 9(1), 1-7.